09 jan Beszélgetés Izer Lászlóval 2023 decemberben.
Barna Ákos: Hogyan halad a Cseles projekt Izer sporttárs?
Izer László: Eddig minden várakozásomat felülmúlja. A Cseles utódok nagyon szép
eredményekkel ajándékoztak meg 2023-ban. A Cseles projekt 2020-ban indult, akkor azt
találtam ki, hogy pár éven belül a tenyészdúcomban minden tenyészpárnál vagy a tojó, vagy a
hím a Cseles nevű tenyésztojóm gyereke kell, hogy legyen – ezeket pedig nagy teljesítményű
galambokat produkáló családokból származó – idegen galambokkal keresztezem. Ennek az
ötletemnek a következménye, hogy 2023-ban a nevezett galamboknak már a 70%-a Cseles
utód volt – zömmel unokák és néhány saját fia. Az év különben nagyon rosszul indult –
tavasszal 3 db ígéretes kétévest vitt el a ragadozó. Így 22 évest és 15 idősebb hímet tudtam
csak nevezni. Ekkor feltettem magamnak a kérdést, mit akarok én megnyerni, ha csak 15 öreg
galambom van a szezon elején? És mégis pályafutásom legjobb éve lett a 2023 – a rövid –
közép – hosszú és általános távot is sikerült megnyernem a kerületben.
B.Á. 30 éve tenyészti ezt a vonalat, közben beszűkítette a vonalat a legjobban örökítő egy
darabra – a Cselesre, majd innen szélesítette ki ismét a teljes állományra a Cselesre felépítve.
I.L. Igen, jól látja.
B.Á. Mivel most egy darab galambra van a projekt felépítve, volt rizikó.
I.L. Így van, kaptam is a haveroktól azért az interjúért rendesen. Azt mondták, ha van is ilyen
tenyésztési ötletem, mint a Cseles projekt (ami akkor indult) – azt az elején titokban kell
tartani – mert, ha nem jön be, akkor a galambászok rajtam fognak röhögni. Én szerettem volna
azzal az interjúval a kezdő és haladó galambászoknak adni valamit – hogy lehet kreatívan is
hozzáállni a galambászathoz – hogy lehet új utakat is keresni. Inkább ilyen interjú jelenjen
meg, minthogy általánosságokról beszéljek. Én már 44 éve versenyzem – nyertem már sokat –
megengedhetem magamnak, hogy egy ilyen projektbe kezdjek – ha nem jön be, akkor néhány
sikertelen évbe sem halok bele – de szerencsére bejött. Arra szeretném kérni, hogy írja le,
hogy akik ide kattintottak, azoknak célszerű rászánni kis időt és elolvasni a két régebbi cikket,
mert csak azok ismeretében fogják érteni azokat a dolgokat, amelyekről most beszélgetünk.
Beszélgetés Izer Lászlóval a rokontenyésztésről – keresztezésről.
B.Á. A legutóbbi beszélgetésünk rokontenyésztés és keresztezés témakörben – cikk formában
megjelent a Postagalambsport 2023 januári számában is. Voltak visszajelzések ezzel
kapcsolatban?
I.L. Igen. Szerintem annak a cikknek a legfontosabb mondata az volt, hogy: „Szerintem
sokaknál van az a probléma, hogy nem ismerik fel azt, hogy az ő galambjaik se nagyon bírják
a szoros rokontenyésztést, erőltetik tovább és ezzel igen sok keserűséget és szenvedést
okoznak saját maguknak.” A cikk megjelenése után volt, aki felhívott és elmondta, hogy a
szoros rokontenyésztés sorozatos kudarcaiból éppen mostanában lett elege és ez a cikk győzte
meg arról, hogy az eddigi tenyésztését el kell engednie. Ha van az országba 20 galambász,
akiknek a szoros rokontenyésztéssel hasonló kudarcos tapasztalatai vannak és ez a mondat
elgondolkodtatta őket – akkor már volt értelme annak a cikknek.
B.Á. A Cseles projek az elejétől fogva terv szerint halad?
I.L. Egyáltalán nem – ez az út is rögös és új fordulatokat vesz. A Cseles tojó szinte minden
hímmel élrepülő és champion galambokat adott. Azonban az utódok miatt a párjait egy – két
év után sorra leminősítettem – mindig valamibe bele tudtam kötni. Még a klasszis versenyző
utódokban is hibát találtam egy idő után. Például 1-2 évesen nagyon jól száll, de 3 évesen már
nem – alkati dolgokba is bele tudtam kötni. Ilyenkor azt a tenyészhímet eltávolítottam és az
utódok is mentek a versenypályafutásuk után. Csak egy tenyészhím maradt, amit nem
minősítettem le, a Csóri Csabától származó Fényevő hímet – így a tenyész dúc a Fényevő hím
X Cseles tojó utódaival lett feltöltve – innen indult tulajdonképpen a Cseles projekt. Aztán
2023 februárban jött egy meglepő új információ.
B.Á. Milyen információ?
I.L. Egy árverési oldalon szúrtam ki, hogy egészségi állapota miatt Bagdán László felszámolja
az állományát, elárverezik az elmúlt években azon az árverési oldalon vásárolt nagy értékű
tenyészgalambjait – többek között a Csóri Csabától származó szupersztár Elegánt hímet. Én
erről a galambról semmit sem tudtam, viszont ekkor kiderült, hogy ez a galamb 5 éves koráig
48 helyezést szállt 100-483 km közötti utakon átlag 3,42%-ban. Nem a top10 útjának átlaga
3,42%, hanem a 48 db útjának az átlaga ennyi. Akinek volt már nagyon sok helyezést szálló
madara, az tudja, hogy 5 év alatt a 48 helyezés egy galambnál az nagyon sok – ha ezek szinte
mind élhelyezések az meg brutális. Közben ránézek a galamb fotójára és mintha csak az én
Fényevő hímemet látnám, megnéztem a származást és kiderült, hogy az én Fényevőm és az
Elegant édes testvérek, csak a Fényevő kettő évvel fiatalabb. Ekkor kezdtem megérteni, miért
lett ez a Cseles legjobban bevált párja, és miért ennyire gyorsak az utódaik. Felhívtam a Csóri
Csabát, hogy – „Csabi te igen szerény ember vagy, egy szót sem szóltál arról, hogy a tőled
kapott Fényevő hímnek volt egy ilyen klasszis testvére, az árverési oldalról tudtam csak meg.”
Elmondta, hogy ez élete egyik legjobb galambja volt, azért adta el, mert szinte csak tojók
születtek tőle. Valamint egy baj van ezzel a családdal, hogy 600 km fölé nem szabad őket
küldeni szembeszélben, azt nem bírják. Mondtam neki, hogy erre már én is rájöttem, mert egy
szembeszeles Magdeburgból klasszis utódukat sikerült elhagynom. Valamint pont ezért az
utóbbi években csak hosszútávot bíró keresztező partnereket hoztam be.
B.Á. A hosszútávosok keresztezése a Cseles X Fényevő utódokkal hogyan sikerült.
I.L. Er
re nagyon jó példa a Cseles egyik unokája a 2021-29-02087 sktah. 2023 decemberben a
kerületi kiállításra készülve megnéztem a kiállítási kategóriákban a galambjaimat. Ez a hím
„B” kategóriában 2. ezen felül még kettő kategóriát megnyert a „D”-t és a „H”-t, pedig még
csak két éves. Tehát három kategóriában kerületi klasszis, de csak egy kategóriában indulhat –
végül „H” kategóriában indítottam, ebben fog indulni az országos kiállításon is. Ez a galamb
egész szezonban élhelyezéseket produkált, majd jött a Magdeburg – olyan rizikós veszélyes
időt jósoltak Brnotól lefelé, hogy ezt a galambomat és egy másik klasszist a 02073-at nem
mertem elküldeni, belebetegedtem volna, ha elvesznek. Én évest nem küldök Magdeburgba és
mint említettem, összesen 15 db öreg galambot neveztem tavasszal, ebből 14 db még megvolt
ekkor, közülük még kivettem a két legjobbat – na ebből mi fog kisülni? A Magdeburg
mégsem lett olyan nagy halál, mint aminek kinézett, csak a Bakony felett volt végig zivatar –
dörgött, villámlott és szakad az eső, csak az utolsó 40 km-t kellett szakadó esőben
megtenniük. Ilyen körülmények között, ezzel a csonkított csapattal kerületi első csapatot
fogtam Magdeburgból – a 13-as kerülettel is készül közös lista – a két kerület közös listáján 2.
lett a csapatom. De visszatérve a 02087-re, ha már Magdeburgba nem küldtem ezt a galambot,
azért nagyon szerettem volna egy kemény hosszú úton kipróbálni. Az utolsó verseny július
15.-én a 608 km-es Luckau volt. Ezen a napon igen kemény versenyek voltak az országban
mindenkinek – a legmagasabb fokozatú hőségriadót rendelték el és szembeszél volt. A 02087-
es 10 órát repült és kerületi 2. díjat szállt. Ez a tökéletes allround galamb, minden távon képes
díjat szállni.
B.Á. 02087-től várható nagy eredmény az országos kiállításon?
I.L. Nem. A galambom.hu szerint „H” kategóriában országos 9. ez a galamb, az országos
kiállításon lehet, hogy előrébb kerül valamennyivel, ha valamelyik előtte lévőt más
kategóriában indítja a gazdája. Különben ezek a kategóriák eléggé becsapósak.
B.Á. Kérem fejtse ki bővebben!
I.L. Szeretném eloszlatni azt a tévképzetet, hogy szupersztár galamb csak nagy kerületben
születhet meg. Az ország bármely kisebb kerületének, szerencsétlen berepülésű egyesületében
is megszülethet a klasszis galamb – csak ez jól el van dugva a szemek elől. Egy kis kerületből
a klasszis galamb országos szinten nem kerül reflektorfénybe, mert a kevesebb küldött galamb
miatt gyengébb koefficiensek lesznek. Ha rövid – középtávon is az azonos berepülésű
szomszédos kerületek tudnak együtt reptetni az jó megoldás, ha nem, akkor nagy egyéni
eredmények nem lesznek. Kivételek a hosszútávú kategóriák „C” és „E”, mert ott
mindenképp több szervezet reptet együtt. Tehát van több kategória melyben akármilyen jó a
galamb, nem nagyon lesz az országos kiállításon első és olimpiára se nagyon fog kikerülni.
Aki veszi a fáradságot és az ilyen eldugott klasszisokat megkeresi, az fantasztikus galamb
családokból tud beszerezni.
B.Á. A 02087-es galambnál az egyik oldal a Cseles vonal és mi a másik?
I.L. Dr. Kassai Pétertől egy tojó, mely 75% Willequet és 25% Gaby. 2019-ben kiszúrtam az
interneten Dr. Kassai Péter Csoda tojóját, ez a tojó 2-3 évesen, kettő év alatt repült 24 utat és
mind a 24 úton helyezte magát. A kettő év alatt háromszor repült 500 km felett, kétszer repült
600 km felett, négyszer repült 700 km felett és egyszer 800 km felett. A sorozatterhelés
ellenére nagyon sok élhelyezést szállt – nemhiába kapta a Csoda nevet. Mikor a teljesítményét
megláttam elhatároztam, hogy nekem ebből a galambból kell utód. Akkor még személyesen
nem ismertük egymást Dr. Kassai Péterrel – féltem, hogy az lesz a válasza, hogy 5 évre előre
le vannak kötve a tojó utódai, így nem tud adni – felejtsem el – de nem így lett. Dr. Kassai
Péter állományának alapja a Willequet galambok – ezek most nem annyira divatos galambok,
hiszen Robert Wilequet már kb. 30 éve meghalt. Magyarországon a divatgalamb megy, a
divatos vonalakon kívül eső, más vonalú teljesítménygalamb a kutyát sem érdekli – ez lett az
én szerencsém. Egy csereügylet keretében hozzájutottam a Csoda tojó 1db tojásához, ebből
lett egy szuper tenyésztojó a Vilma – ez az anyja a 02087-es klasszis hímemnek. Most az
árverésen megszerezhető ennek a szuper hímnek egy féltestvére a 17023-as fiatal sötét tojó,
ennek az anyja is a Vilma – az apjuk nem ugyanaz, viszont a két galamb apja édestestvér –
tehát az árverésre kínált 17023-as és a 02087-es klasszis hím a vér szempontjából ugyanaz.
B.Á. Úgy látom nem nagyon rajong a jelenleg divatos galambcsaládokért.
I.L. Most a Bulck – Kittel – Leo a vezényszavak – ez a divat – ha ilyenek vannak a származási
lapra írva – garantált, hogy magas áron fog a galamb aukción elkelni. A divatgalambok
biztosan jó galambok, mert valamiért divatba jöttek – de én tudatosan kerülöm a
divatgalambokat, mert mikor divatba jönnek, úgy tenyésztik őket, mint a brojlercsirkét – nem
volt és most sincs ilyenekből nekem egy toll sem. Lehet, hogy egyszer nekem is lesznek Leok
és Bulckok – de még nincs itt az ideje. A divatgalambokat kedvelők között biztosan nem
leszek népszerű, de fontos számomra, hogy a kezdő és haladó galambászoknak – mielőtt az
ingjüket és gatyájukat is drága divatgalambokra költik – megmutassam, hogy a
divatgalambokon túl is van élet. A galambászoknak az eredmények mögé is kellene nézni!
B.Á. Mire gondol?
I.L. Amit az utóbbi években láttam, hogy a divatos nevekből származó galamb úgy lesz
országos első általános („D”) kategóriában, hogy a galamb életében egyszer volt hajszállal
500 km feletti úton. Nem vitatom, hogy ez egy jó galamb rövid – esetleg még középtávon, de
hogy általános kategóriában valóban jó 1 db éppen csak 500 km feletti úttal – az egy vicc.
Persze az, hogy országos szinten általános kategóriát lehet nyerni egy olyan galambbal, ami
életében egyszer volt 500 km felett, az nem a tenyésztő, hanem az FCI szégyene – az FCI
bénaságainak egyike a sok közül. Dr. Kassai Péter Csoda tojója kettő év alatt tízszer repült
500 km feletti versenyen. Aki jó allround galambot keres és ugyanígy mögé néz az
eredménynek, mint én, annak nem kérdés, melyikből kéne behozni. Szóval a divatgalamb
nálam felejtős, a Cseles X Fényevő vonalamhoz kemény hosszútávot is bíró, de rövid utakon
sem lassú allround galambokat kerestem. Dr. Kassai Péter Gyulán lakik és neki az állomány
Willequet-re épül – egyszerű a képlet – neki Lipcse 830 km és ezt minden galambnak meg
kell repülni, ami nem jön meg az nem szaporodik – ami nem jön jól az sem szaporodik, ami
csak a hosszú utakon jön jól az sem szaporodik.
B.Á. A galambászok a divatos vonalakra azt mondják, hogy korszerűek, a régi vonalakra
meg, hogy nem korszerűek – erről mi a véleménye?
I.L. Ettől kimondottan rosszul vagyok. Nincs olyan, hogy korszerűtlen állomány – olyan van,
hogy hibás tartással vagy hibás tenyésztéssel – zömmel szoros rokontenyésztéssel – tönkretett
állomány. Persze ez azokra az állományokra igaz, melyek valaha jók voltak, ma meg nem –
ami sosem volt jó, azt nem lehet tönkre tenni. Anker által bekerültek Magyarországra a
Delbar, Fabry, Symons, Marcel Desmet, Leus, De baere, Aarden, Desmet-Matthijs, Janssen,
Devriendt galambok, melyek akkoriban a világ legjobb galambjai voltak. Később bekerületek
Kocsó János, Szappanos István, Túróczi Tibor és még sok más tenyésztő jóvoltából
világszínvonalú galambok a Willequettől a Fulgóniig. A németeknek még abban az időben
normális programjuk volt, akkor még értek valamit a német galambok – azokból is kerültek
be jók. Tehát a 60-as, 70-es, 80-as években már a világ legjobb galambjai itt voltak nálunk –
mi maradt belőlük? Sok helyen megvannak, de messze nem jönnek úgy, mint egykor, a mi
tenyésztésünkkel tönkre lettek téve. Kevés helyen még megvannak és jól is szállnak – minden
tiszteletem ezeké a tenyésztőké. De vegyük a belgákat és hollandokat, ők mivel galambásznak
ma? Azoknak a galamb családoknak a leszármazottjaival, melyekből Magyarországra hozott
Anker. Ha a mai divatos vonalakat visszavezetnénk a 1960-ig, akkor ez derülne ki. Ugye azt
nem feltételezi senki, hogy a belgák 1960 óta a Marsról vagy a Jupiterről hoztak be új
galambokat. Ugyanazzal galambásznak, amiből az Anker is kapott, csak ők nem tették tönkre
őket, nálunk meg ez elég jól sikerült. Magyarországon 15 évente a legtöbb galambász
lecseréli a teljes állományát, mert nem „korszerűek” és hoz divatos újakat. De 15 év múlva
ezek se lesznek meg, mert korszerűtlenekké válnak és ezek is le lesznek cserélve. A Belgák
meg köszönik szépen, jól elvannak, és jó pénzért küldenek a több száz éve tenyésztett
galambjaikból mindig valami „korszerűt”. Én is hozok be új galambokat, mert kell a
vérfrissítés – de nem az egész állományt cserélem, mert az alap vonal végig megőrizte
eredményességét – immár 31 tenyészévad alatt. A galambász ismerőseimtől mindig azt
hallom, hogy a galambjaimnak az éppen aktuális nemzedéke szuper, de a tenyésztésem miatt
ezek végtermékek. Aztán amikor a következő nemzedék is bevált, akkor kiderült, hogy
mégsem végtermékek és ez így megy 30 éve. Ők meg 30 év alatt rokonítottak, és elérték –
ahogy ők nevezik – a „korszerűtlen” galambokat és 30 év alatt már kétszer lecserélték a teljes
állományt.
B.Á. Akkor a belgáktól nem is annyira a galamb kéne, mint inkább átvenni tőlük a
mentalitást?
I.L. Biztos jobban járnánk. Azt képzelje el, mi lenne, ha a hollandok és a belgák 90%-a
lecserélné a teljes állományát, amikor a Koopman a divat, 10 év múlva a 90% megint
lecserélné az állományt, amikor a Leo Heremans a divat, 10 év múlva a 90% megint
lecserélné az állományt, amikor a Bulck a divat és így tovább. A belga lehet, hogy csipeget
ezekből, de kitart az állománya mellett és ha éppen nem annyira jók, egy-két ügyes
keresztezéssel ismét magas színvonalúra emeli állományát. Mi lenne, ha a belgák minden
divathullámnál állományt cserélnének – akkor milyen lenne a belga galamb genetikai
sokszínűsége? Az a belga galamb halálát jelentené.
B.Á. Önnél mi a terv a tenyésztésben, hogyan tovább?
I.L. A Cseles X Fényevő gyerekei nagyon jó örökítők, ez adja most a dúc erejét, problémám
mindig a behozott keresztező partnerekkel van – passzol a vonalhoz vagy nem – dob klasszist
vagy nem. Ennek a tenyésztésnek, amit kitaláltam van egy nagy előnye. Ha a behozott
keresztező partner a Cseles valamelyik gyerekével jó galambot ad, akkor általában a Cseles
másik gyerekével is jót fog adni. Ha viszont nem ad jót a Cseles valamelyik gyerekével, akkor
nem érdemes évekig kísérletezni vele, mert a Cseles másik gyerekével sem fog jót adni. Így a
keresztező partnereknél viszonylag nagy a pörgés. Az utóbbi időben csak hosszútávot bíró,
allround galambokat hoztam be. Ennek az eredménye már látszik – három hosszú utunk volt
2023-ban, Grimma, Magdeburg, Luckau és ez a kis versenyállomány ezeken az utakon nagyot
produkált.
B.Á. Az allround galamb lesz a cél a jövőben?
I.L. Teljes mértékben. Külön rövid – középtávú dúcot és külön hosszútávú dúcot fenntartani
se helyem, se időm, se kedvem nincs. Mindig is az allround galambok érdekeltek – ez nehéz
kenyér – de lehet ilyeneket tenyészteni.
B.Á. A két sztár unokát a 02087-et és a 02073-at talán már lehetne tenyészteni is.
I.L. Lehetne, csak nem akarom. A tenyészdúcba 15 pár fér el, nem nagyon akarom a
tenyészdúcot növelni, mert akkor nincs megállás, én is úgy járok, mint sokan, hogy egy
tenyész tömeget tartanak. Amikor a Cseles fiatal gyerekeivel van tele a tenyészdúc, akkor
bolond lennék az unokákhoz nyúlni – ki akarom használni, hogy még egy ideig a Cseles
közvetlen gyerekeiből tenyészthetek – eszem ágában sincs ezt a generációt az unokákkal
leváltani – nem akarom a generációváltást túl hamar erőltetni! Én nem szeretek idős
tenyészekből tenyészteni – nálam általában 7 éves koráig marad egy galamb tenyészbe – ez
alól a Cseles kivétel, ő élete végéig lesz a tenyészdúcban. Nyilván a legjobb sztár unokákat
majd tenyészbe fogom rakni, de nem akarom gyorsítani a folyamatot.
B.Á. Utolsó kérdésem, honnan kapta a nevét a Cseles?
I.L. Minden galambász tapasztalja, különösen a fiatal galamboknál, hogy a dúc körül repülő
galambok közül némelyik időnként bedob egy kurflit vagy flikflakot, a galambászok azt
hiszik, hogy jól érzi magát és játszik – de ez csak részben igaz. Szerintem, amit ilyenkor
csinál a galamb az egy genetikai kód parancsa – mely arra ösztönzi a galambot, hogy repülés
közben tanulja – gyakorolja a cselezést – mert későbbi élete során sokszor lesz rá szüksége
élesben. A Cseles 2015-ben a fiareptetésen a dúcom 2. legjobb fiatal galambja volt. Tetszett
és volt jól versenyző idősebb testvére is, de akkor még nem volt tervben, hogy tenyész lesz.
December elején a tenyész hímeket és tenyész tojókat lezárom, de a többi galambomat
igyekszem minden nap ház körül megreptetni. Decemberben megjönnek északról a
vándorsólymok, melyeket a több tízezer parlagi galamb, mint táplálékbázis vonz Veszprémbe
– egyszerre több vándorsólyom is áttelel nálunk – így, ha kiengedem a galambokat rövidesen
beindul az égiháború. A parlagi galambok rafináltak, nem mennek magasra, a vándor meg
lakott területen nem nagyon szokott 30 méter alá jönni, így a parlagi galambok a városban
védettek – akkor kapja el ezeket a sólyom, mikor mennek ki a városból mezőzni vagy jönnek
vissza. A postagalamb viszont a város felett is magasra megy, ilyenkor startol rájuk a sólyom.
Teljesen máshogy vadászik, mint a héja – a héja igyekszik leszorítani a galambot a házak
közé, ott próbálja megfogni. A sólyom pont fordítva csinálja, alájuk megy és hajtja őket
felfelé, az a célja, ha majd a galambok lefelé menekülnek zuhanóban, akkor hosszú legyen a
zuhanási út, legyen minél több lehetősége a zuhanórepülés során. Ekkor próbál fogni, mert a
sólyom zuhanó sebessége nagyobb, mint a galambé. A sólyom általában azt választja ki,
amelyikben fehér tollak vannak, tarkát – csapost. Tehát 2015 telén egy verőfényes napon
kiengedtem a tojókat repülni a sólyom egyből rájuk támadt – a galambok ahelyett, hogy
laposan menekültek volna, felfelé menekültek – gondoltam, hogy ebből baj lesz. Ott álltam az
udvaron és csak néztem az eget, hogy köröznek a galambok és mennek egyre feljebb és hogy
köröz alattuk a vándorsólyom és hajtja őket egyre feljebb – mindezt a legnagyobb repülési
sebeséggel a galambok és a sólyom részéről is. Már alig láttam őket, csak nagyon apró
pontoknak látszottak, és alattuk egy apró pont a sólyom. Már a tűnő magasság határán, olyan
800 méteren lehettek, amikor a galambok idegileg nem bírták tovább – az ötven tojó – az
ötven apró pont – 50 irányba zuhanóba váltott. A sólyom apró pontja utána vágott egynek, de
mikorra elérte volna a galamb bedobott egy cselt és a sólyom elhibázta. De a sólyom azonnal
visszavágott a galambra, aki megint kicselezte. Közben ahogy jöttek lefelé zuhanóban már
nem apró pontok voltak, hanem ki tudtam venni, hogy azt az erősen csapos fiatal tojót üldözi
a sólyom – több ilyen erősen csapos akkor nekem nem volt. Mindez elképesztő sebességgel,
pár másodperc alatt zajlott le. A zuhanó repülés során a kis tojó négyszer cselezte ki a
sólymot, amely kb. 30 méter magasságban feladta és elvitorlázott. Azt rossz volt nézni, hogy
a zuhanóban menekülő kicsi fiatal tojó mekkora sebességgel érkezik a házak közé a dúctól kb.
200 méterre. Azt gondoltam, hogy ekkora sebességnél nem tudott lelassítani és szétzúzta
magát valahol. A többi tojó leszállt és bement, de a kis csapos tojó nem volt sehol. Telt az idő,
de ő nem jött meg és besötétedett, így elkönyveltem, hogy baleset érte. Késő este szólt a
feleségem, hogy a tetőtéri konyhaablak párkányán itt vagy egy galamb és kopogtat a csőrével
az ablaküvegen – a kis csapos tojó volt. Annyira megrémült a sólyomtól, hogy csak sötétben
az utcai lámpák fényénél mert hazajönni, de akkor bekopogott, hogy itthon van és leszek
szíves beengedni. Kint minden villanyt felkapcsoltam – be is ment és semmilyen sérülése nem
volt. Akkor kereszteltem el – ha már ilyen ügyes voltál, hogy a sólymot ennyiszer kicselezted,
legyen a neved Cseles. Tavasszal kellett még egy tojó tenyészbe és mivel ez a tojó az 1993
óta tenyésztett kedvenc vonalamból van, valamint a fiareptetésen is jól szállt, tenyészbe
tettem – jó ötlet volt.
B.Á. Köszönöm az interjút!